2026. április 18-án Evengéliumi Tanácsok címen tartott speciális hétvégét a Pécsi Régió melynek üzenetével Galambos Gyurka és Marika, valamint Michels Tóni atya örvendeztette meg az egybegyűlteket. Erről készültünk beszámolóval a közösségnek.
Harsogó tavasszal köszöntött a szombat reggel. A nap már a reggeli órákban lágy melegséggel cirógatta bozontos arcomat. Ma egész nap sütni fogok – mondta tettetett közömbösséggel megfűszerezett gúnnyal jól tudva, hogy ma nem tudunk élni az ajándékával. Elementáris erővel csábított a természet – az erdő, a hegy, a környező tavak. Mi tagadást nehéz szívvel ültünk autóba, és indultunk el Pécsi Református Gimnázium felé, mely helyt adott az aznapi HH-s rendezvénynek. Az aulában már várt minket a bevezetőt mondó team és nagy örömünkre sok ismerős pár. Jelenlétük, hogy úgymond nem okozott meglepetést, az a kevés szék a tágas fogadócsarnok első harmadában viszont igen. Csalódott voltam, amiért láthatóan ilyen kevesen tanúsítanak érdeklődést a program iránt. Aztán kipillantottam a nagy üvegtáblákon, melyeken át szüretlenül sugárzott a lágy tavasz üde színpompája, és mindent megértettem. Bevallom, egy pillanatra elfogott az irigység és némi kétely – talán mégis ők döntöttek jól?
A kétely abban a pillanatban el is illant, ahogy elfoglaltuk a helyeinket és átadtuk minden figyelmünket Gyurka, Marika és Tóni atya bevezetőjének, mely a gazdag ifjú történetével kezdődött (Mk 10,17-22). „Menj, add el, amid van oszd szét a szegények közt, és így kincsed lesz az égben…” – mondta vala Márk (magyar hangja Galambos György) és én szégyenkezve ültem emberi mivoltom gyarlóságán, amiért első gondolatom pont imádott motorom felé szállt, amelynek ekkor három napja voltam büszke birtokosa. Elajándékozni, odaadni? Akkor inkább a kárhozat – gondoltam. Abban a pillanatban sekély vigaszt nyújtott a hirtelen jött felismerés, hogy nem vagyok egyedül ezzel problémával, és valószínűleg ezen morális kételyből fakad a hírhedt motoros klub a Hell’s Angels elnevezése is. Aztán a team fantasztikusan összeszedett gondolatai, életszerű példái világossá tették számomra, hogy Márk evangélista a szegénység alatt az elengedést érti. Aki a szegénységet, mint az elengedést és a belső szabadságot mindenféle birtoklással szemben megéli, és mással is meg tudja osztani, az közelséget és közösséget valósít meg. Ez lehetőség és egyben követelmény is párban, családban, csoportban és közösségben.
Erre a felismerésre, igazságra épült az evangéliumi tanácsok tematikája: a birtoklás, a hatalom és a szexualitás. Hogyan akadályoz ez a három dolog a házasságunk vagy az egyházi közösségünk megélésében? Hogyan kezeljük ezeket? Marika, Gyurka és Tóni atya példáin keresztül megtudhattuk, hogyan ismerjük fel ezeket az akadályokat. Hogyan kezeljük a birtoklást az elengedéssel és megosztással. Hogy engedjük el a hatalmat engedelmességgel, megengedéssel és meghallgatással. Hogyan lehet az intimitás a puszta szexualtiás helyett tisztaság, átadás, odaadás.
Vágytunk a szabadba, a természetbe az üde tavaszi levegőre és ezért a mindezektől való korlátozottság érzésével indultunk el. De a megajándékozottság és szárnyalás érzéseivel tértünk haza. A szegénység és elengedés zászlajával, mégis gazdagon, kincsekkel megrakodva. A gyöngyfűzés során ki is emeltünk néhányat. Szeretünk új emberekkel megismerkedni, és Tóni atya közvetlen személye, őszinte példái és mély papi hivatása egy ilyen gyöngy. Gyurkát és Marikát már a HH-ba kerülésünk óta jól ismerjük. Így gondoltuk, de ez alkalommal személyes példáik és megéléseik hallatán nagyon sok hasonlóságot fedeztünk fel köztük és köztünk. Fénylő gyöngyszemek szív alakú kagylónkban. A csoportos megosztások is sok gondolatot ébresztettek. Felelevenítették bennünk az Úr elvárását a házastársakkal szemben. „Az asszony engedelmeskedjék férjének, akárcsak az Úrnak” – ezt magam is gyakran plántálom szeretett feleségem elé. De ez az érme is két oldalú, ne feledkezzünk meg a folytatásáról sem: „Aki szereti a feleségét, önmagát szereti.” Ezt az igazságot is magamévá tettem. Zárszóként hadd osszam meg veletek, mit súgtam Virinek, amikor hogyan is interpretáljam a gyakran idézett Efezusi levél férfira eső szakaszát.
– Drágám, én próbálom önmagamat is annyira nagyon szeretni, mint téged. Ezért is kellett az a motor.
Kiss Attila és Viárg
