Március 21-én Óbecsén tartotta a Vajdasági Házas Hétvége Közösség a Nagyháló találkozót, melyet Szűcs János és Angelika hívott össze.
Ők a Vajdaság Tartomány új felelősei. Meghívójukból megtudtuk, hogy ezen az alkalmon szeretnének bemutatkozni nekünk és megismerni bennünket. Mivel nem csak a felelősöket, hanem mindenkit hívtak, így szép számban összegyűltünk. Örömmel üdvözöltük egymást majd megkezdtük a munkát.
Angelika és János elmondták magukról, hogy Makón élnek és 2012 óta tagjai a HHV Közösségnek.
A nap témája a remény volt. ” A remény nem csal meg” – idézték bevezetőjük elején. A remény bizakodás a sikerben, bizakodás abban, hogy a helyzet jól fog alakulni. A reménység magabiztosság, energia, nehezen leírható pozitív érzelem; erőt ad a várakozáshoz. A reménykedést képesek vagyunk tudatosan fenntartani.
A remény szükséges, hogy jól tudjuk élni napjainkat. Jó reményben élni. Isten reményteli jövőt ígért. „Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az Úr – : békességet és nem romlást tervezek és reményteljes jövőt adok nektek.” ( Jer. 29, 11) Az emberi kapcsolatokat is a remény élteti.
Milyen a mi reményünk a személyes életünkben, párkapcsolatunkban, HHV Közösségünkkel kapcsolatban? – gondolkodtatott el bennünket a feltett kérdés.
A dialógus írás és megbeszélés után kis csoportokban arról beszélgettünk, mik a Vajdasági HHV Közösség nehézségei és reményei. Jól körül jártuk a kérdést. Minden csoportban megfogalmazódtak a nehézségek, de jó volt hallani és látni azt a tettre készséget, amivel felül akarunk kerekedni az akadályokon és a remény emberei ként a megoldásokon gondolkodunk. Angelika és János bíztattak és bátorítottak bennünket. Ők azért jöttek, hogy segítsenek nekünk a megújulásban. Ebbe munkába a team pap tagjának Szöllősi Tibor atyát hívták meg, aminek szívből örülünk.
A találkozót szentmisével zártuk, melyben hálát adtunk a Vajdasági HHV eddigi áldásaiért és a benne munkálkodókért; Isten segítségét kértük az előttünk álló időszakra és annak feladataira.
A szentmise után megköszöntük Ujvári Izabella és Misi, valamint Mellár Józsi atya – eddigi tartomány felelősök áldozatos munkáját és kértük Isten áldását Szűcs János és Angelika valamint Szöllősi Tibor atya tevékenységéhez Közösségünk élén. Sándor Klári és Lajos minden résztvevőt egy bíztató, nagyon találó, szépen díszített idézettel ajándékozott meg, amely így hangzik:
„Mert én újat cselekszem, most kezd kibontakozni – talán nem tudjátok?
Már készítem az utat a pusztában,
A sivatagban folyókat fakasztok.”
(Iz 43,19)
Még egy felemelő mozzanat volt a találkozó végén: Tibor atya kezdeményezésére Szűz Mária oltalmába ajánlottuk magunkat és Hétvégés Közösségünket. Hozzá fohászkodva kértük segítségét.
Bizakodással, reményekkel telve és Angelika és János biztató szavaival indultunk haza:
” Bennetek van az erő, ki kell lépni a komfort zónából. Vigyétek tovább, erősítsétek a Közösséget!”
Úgy legyen!
Pásztor Rozika és Béla
