Nagy izgalommal és várakozással készülődtünk az immár hagyományos évzáróra, melyet idén június 16-án tartottunk. Megnyugodtunk, hogy az előző napok, hetek esőzései után szinte felhőtlen napra ébredtünk. Így semmi akadálya nem volt, hogy a Soproni Régió népes csapata birtokba vegye a természet lágy ölelésében épült Brennberg-völgyi Ifjúsági Tábort. Legkorábban a szorgos főzőcsapat látott munkához, így az érkezőket már ínycsiklandó illat fogadta. Immár 10. éve vagyunk tagjai a HH-s közösségnek. Nagy örömmel üdvözöltük a sok kedves, vidám, régi és új ismerőst. Sokakkal csak ritkán találkozunk év közben, így ez az alkalom jó lehetőséget adott, hogy a különböző csoportok tagjai jobban megismerhessék egymást és egy gondtalan, emlékezetes napot tudjanak együtt tölteni. Egy HH-s közösségben, szabadtéri Szentmisén, lombos fák, tiszta égbolt alatt még inkább éreztük a Jóisten közelségét. Fokozta az áhítatot az Exodus zenekar lélekemelő zenei szolgálata és az égbe szálló közös ének. A hálaadó Szentmisét Németh István atya – Varga Janó atya koncelebrálásával – mutatta be. Gondolatai az apró mustármagról szóltak, mely Isten országához hasonló. Prédikációja hatására érezhettük a bennünk növekvő hitet. Bizakodunk, hogy a mi földi életünk is nagy ágakat hajt, mint a mustármag, ha hagyjuk, hogy Isten munkálkodjon bennünk. A Szentmise után került sor a legújabb csoport bemutatkozására. Elámulva és meghatottan tapasztaltuk, hogy a csoport teljes létszámmal jelen volt, azaz mind a 10 házaspár. Szavaik mélysége könnyeket csalt a szemünkbe. A lelki táplálék után nagy élvezettel fogyasztottuk el a bográcsban készült, különleges ételeket (birkagulyás, szarvaspörkölt, csilisbab…). A fenséges ebéd után a kiscsoportos beszélgetésé lett a főszerep. Lehetőség adódott, hogy mindenki őszintén megnyíljon és elmondja, hogy milyen változásokat hozott az életébe, hogy a HH-s közösségbe került. (Elhangzott mondatok: Ég és föl, előtte és utána. Jobb párkapcsolat. Mélyebb hit.) Mindenki pozitív változásról számolt be. A komoly és mély beszélgetések után a könnyedebb programok következtek. Egy közös fotó, mely bizonyítja, összetartozunk. A táncházzal tovább emelkedett a hangulat, amely az önfeledt szórakozásról és vidámságról szólt. Aki a felszabadult tánc után megéhezett, lehetősége volt a grillen sült finom falatok elfogyasztására. Nagyon tartalmasan telt ez a nap. Mindenki feltöltődve, élményekkel gazdagon indulhatott haza. Tele hálával, hogy ilyen értékes közösség tagjai lehetünk.
Golnerits Gábor és Anikó – Sopron
Első alkalommal volt lehetőségünk részt venni a közösségünk záróünnepségén, melyre június 16-án került sor a Sopron melletti Ifjúsági táborban. Izgatottan vártuk ezt a hétvégét, mivel több jó barátunk is tagja a közösségnek, és megannyiszor meséltek élményeikről. Idén márciusban vettünk részt Első Hétvégén, ezért nagy örömet jelentett számunkra, hogy megismerkedhettünk a „nagyközösséggel”. A dicsőítő énekekkel kísért szentmise felemelő volt mindannyiunk számára, Németh István atya buzdító gondolatai jó kezdése volt az ünnepségnek. De nemcsak igével él az ember, hanem kenyérrel is. A szervezők finom ebédet főztek, volt báránygulyás, chilis bab, szarvaspörkölt. A gyermekekről sem feledkezett meg senki, kemencében sült pizza várta őket és a közösség tagjai roskadozásig megrakták az előkészített asztalokat az otthonról hozott finomságokkal. Az ebéd után szabad program volt. A gyerekek elfoglalták a sportpályákat felnőttek önfeledten beszélgettek. A közösség több tagjával is megismerkedtünk, mindenki nagyon nyitott és barátságos volt. Ezután kis csoportokban megoszthattuk egymással, mit adott házasságuknak, családunknak a Házas Hétvége, hogyan változott azóta életük. Jó volt hallgatni, ki hogyan éli meg a mindennapokban a közösség lelkiségét. A jó kedvet fokozta a táncház, amihez a talpalávalót a Fajkusz család biztosította. A nap közös grillezéssel zárult. Hálásak vagyunk a Jóistennek, hogy részt vehettünk ezen a szép napon és a Házas Hétvége tagjai lehetünk. Már várjuk a következő találkozásokat.
Fodor Szilvi és Csabi